hírek

Mik azok a peszticidek?

Végül is mik azok a peszticidek, és hogyan befolyásolhatják a növényeket, embereket és más élőlényeket?

Peszticidek alkalmazása

A növényvédő szerek a második világháborúban jelentek meg azzal a céllal, hogy vegyi fegyverként működjenek. A háború utáni időszakkal a terméket mezőgazdasági növényvédő szerként kezdték használni, peszticidként, növényvédő szerként vagy növény-egészségügyi termékként is ismerték. A brazil jogszabályokban az alkalmazott kifejezés peszticid, annak ellenére, hogy megpróbálták változtatni rajta.

Az 1950-es évek óta, az úgynevezett "zöld forradalom" óta, a mezőgazdasági termelés számos változáson ment keresztül. A mezőgazdasági folyamatokat a vetőmagok, a talajtrágyázás és a szántóföldi gépek felhasználásával végzett kutatások révén korszerűsítették. Mindez a termelékenység növelése érdekében. Ennek a technológiának a nagy része magában foglalta a peszticidek széles körű alkalmazását is a kártevők elleni védekezés érdekében, hogy ne legyen veszteség a mezőgazdasági folyamatban, mivel a peszticidek megváltoztatják a faunát és a növényeket.

A 7,802 / 89 sz. Törvény szerint "a peszticidek olyan vegyi termékek, amelyeket a termelési ágazatokban, a mezőgazdasági termékek tárolásában és feldolgozásában, legelőkön, az őshonos vagy beültetett erdők és más ökoszisztémák, valamint a városi, vízi és ipari környezet, amelynek célja az állat- vagy növényvilág összetételének megváltoztatása, annak érdekében, hogy megóvja őket a károsnak tekintett élőlények, valamint a szennyeződőként, szárítószerként, serkentőként és növekedésgátlóként használt anyagok és termékek káros hatásaitól " . A növekedésszabályozókat peszticideknek is tekintik.

A peszticidek típusai:

  • Gombaölő szerek (befolyásolja a gombákat);
  • Gyomirtó szerek (eléri a növényeket);
  • Rovarölő szerek (elérik a rovarokat);
  • Akaricidek (elérik az atkákat);
  • Rágcsálóirtók (rágcsálók).

Vannak más típusú növényvédő szerek is, amelyek különféle célokra szolgálnak, például a lárvák, a hangyák, a baktériumok és a puhatestűek elleni védekezés. Kapcsolódhatnak a hatásmódhoz is (akár érintkezés útján, akár lenyelés útján).

A peszticidek használatával (főleg visszaéléssel) kapcsolatos aggodalmak legnagyobb oka az az egyszerű tény, hogy ezek nemcsak bizonyos ültetvényekre káros fajokat, hanem más élőlényeket is elérnek, például méheket, földigilisztákat, más növényeket és embereket is.

Az emberi egészség veszélyei

A legtöbb peszticid-mérgezés oka e mérgező anyagok használatának ellenőrzésének hiánya és a lakosság tudatosságának hiánya az emberi egészséget fenyegető kockázatok miatt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden bejelentett peszticid-mérgezés esetén további 50-et nem jelentenek.

A mérgezés bekövetkezhet közvetlenül (többek között közvetlen érintkezés, kezelés, alkalmazás révén) vagy közvetve (szennyezett étel vagy víz elfogyasztásával). A peszticidek emberi egészségre gyakorolt ​​hatása általában káros, sőt végzetes.

Az Israelita Albert Einstein Kórház szerint a mérgezéseket és a mérgezéseket különböző természetű mérgező anyagok véletlenszerű vagy nem véletlenszerű bevitele, beszívása és a szervezetbe juttatása okozza. Órákon belül súlyos betegséghez vagy halálhoz vezethetnek, ha az áldozatot nem sikerül időben megmenteni.

A peszticid-mérgezés típusai a következők:

Akut

Amikor az áldozat nagy dózisú peszticideknek van kitéve. A tünetek szinte azonnal jelentkeznek, vagy néhány órát vesznek igénybe, nevezetesen: fejfájás, émelygés, izzadás, görcsök, hányás, hasmenés, szem- és bőrirritáció, légzési nehézségek, homályos látás, remegés, szívritmuszavarok, rohamok, kóma és a halál.

Krónika

Amikor az áldozatot hosszabb ideig (hónapokig vagy évekig) alacsonyabb dózisú peszticideknek teszik ki. Ennek a fajta peszticidmérgezésnek súlyos következményei lehetnek, például: bénulás, sterilitás, abortuszok, rák, többek között a magzatok fejlődésének károsodása.

Fontos megjegyezni, hogy a nem specifikus tünetek, mint például a fejfájás, a szédülés, az étvágyhiány, az idegesség és az alvási nehézségek, számos betegséghez társulhatnak, és gyakran a peszticid-mérgezés egyetlen megnyilvánulása, ezért sajnos ritka az ilyen típusú mérgezések pontos diagnosztizálása.

Peszticidek az élelmiszerekben

A piacon kiállított és a piacon kapható gyümölcsök és zöldségek jó, vonzó "arccal" rendelkeznek, de nem tévednek: a mezőgazdaságban használt peszticid-szermaradványok filmjét elrejthetik a bőrükbe.

Élelmiszer-minták növényvédőszer-maradványokkal

A Nemzeti Egészségügyi Felügyeleti Ügynökség (Anvisa) által végzett felmérés szerint a megfigyelt élelmiszerminták több mint felében szerves foszfátok (az egyik leggyakoribb peszticid-típus, amelyet többek között akaricidként, fungicidként, baktericidként és rovarölő szerként használnak). hogy ezek a vegyületek veszélyeztethetik az idegrendszert és kardiorespirációs problémákat okozhatnak. A tanulmány azt is kiemeli, hogy a krónikus, nem fertőző betegségek (amelyeket a peszticidek okozta szennyezés vált ki) ma jelentős közegészségügyi problémát jelentenek.

2008-ban 57 millió halálesetet jelentettek be a világon, és (elképesztő módon) 63% -át peszticidek okozta a WHO szerint. A peszticidek világszerte a betegségek 45,9% -áért is felelősek.

Az ideális megoldás az lenne, ha csak szerves trágyákkal termesztett ételeket fogyasztanánk, amelyek biológiai kártevőirtást alkalmaznak. Kíváncsi arra, hogyan lehet növényvédő szerektől mentes ételt szerezni? Nézze meg a "Mi az ökológiai mezőgazdaság?" és "Organikus kert: nyolc lépés a saját készítéséhez".

Peszticidek és a környezet

A peszticidek - a felhasználás formájától függetlenül - nagy potenciállal rendelkeznek a talajba és a talajvízbe jutáshoz, különösen szél és eső jelenlétében, amelyek megkönnyítik megérkezésüket, bármilyen utat is elérnek, elérik az emberiséget és más élőlényeket.

A legtöbb növényvédő szer bioakkumulatív, vagyis ha egy fertőzött állat meghal és egy másik táplálkozik vele, akkor az is szennyezett lesz. Ennek az az oka, hogy a vegyület halála után is az állat testében marad, így a probléma nagyobb mértékű.

Ezek az anyagok különféle károkat okozhatnak a környezetben, mivel kémiai, fizikai és biológiai folyamatokon mennek keresztül, amelyek tulajdonságaik megváltoztatásához vezetnek és befolyásolják viselkedésüket. A peszticideket szín szerint osztályozzák, szennyeződésük szerint:

Toxikológiai osztályozás

A vörös csíkos peszticid alacsony kockázat mellett is kockázatot jelent, akár időre, akár adagolásra. A zöld öv is kockázatot jelent, de különösen akkor, ha annak hosszú ideig vagy nagy dózisban van kitéve. Fontos megjegyezni, hogy a fenti osztályozás nem mond semmit sem a hosszú távú hatásokról, sem a peszticidek és a környezet kapcsolatáról.

Peszticidek Brazíliában

Brazília a legnagyobb növényvédő szer-fogyasztó a világon. Az előállított élelmiszerek által alkalmazott peszticidek rangsorában azonban a hatodik helyen áll. Az a tény, hogy mi vagyunk a legnagyobb fogyasztó, azért van, mert továbbra is olyan peszticideket használunk, amelyeket 1985-ben tiltottak be az Európai Unióban, Kanadában és az Egyesült Államokban, mert a továbbfejlesztett vetőmagok a nagyobb és jobb termelékenység érdekében az ilyen típusú termékek befogadására készültek Szigorú ellenőrzés, a termékeket légi úton (repülőgépek) hozzák forgalomba a folyóforrások, állatok és házak közelében, nem beszélve a lakosság tudatosságának hiányáról. Mivel Brazília trópusi ország, a kártevők és betegségek előfordulási gyakorisága magasabb, mint más országokban, ami szintén serkenti az országban felhasznált nagy mennyiségű rovarirtót.

Az Anvisa felsorolja a Brazíliában használatra bocsátott és a tiltott növényvédő szereket. 2019-ben a Brazíliában használatra bocsátott peszticidek száma riasztóan nőtt, és az Egészségügyi Minisztérium adatainak elemzése azt mutatja, hogy minden negyedik brazil város fogyaszt peszticidekkel szennyezett vizet.

Alternatívák

A leghatékonyabb alternatíva a peszticidek emberre és környezetre gyakorolt ​​kockázatának elkerülésére az, hogy elkerüljük őket, vagy akár nem is használjuk őket. Ez alternatív gyakorlatok alkalmazásával lehetséges, mint például a polikultúra (amely gátolja a kártevők és betegségek elszaporodását), a gyomok eltávolítása, a csapdák használata és a biológiai védekezés (például a természetes kártevő ragadozók behelyezése).

Az ökológiai mezőgazdaság, amelynek célja a mezőgazdasági termelés közelítése a természetes ökológiai folyamatokhoz, nem engedélyezi a növényvédő szereket, kivéve a természeteseket. Ezért a legjobb a gazda és a fogyasztó egészségére, valamint általában a környezetre. Ez a gyakorlat elősegíti többek között a víz, az üzemanyag és a pénzügyi források megtakarítását a termelő számára is.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found