hírek

Tudjon meg többet az Amazon-on való égésről

Az Amazonas égése kihat az ökoszisztémák, az emberi egészség és a bolygó egészének egyensúlyára

Égő az Amazonasban

Kép: Ylvers a Pixabay-en

Az erdei biomassza égetése mint a vidéki területeken alkalmazott agropastorális gyakorlat az országban visszatérő és ősi technika. Ez egy stratégia, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik legfontosabb globális hozzájárulójaként jellemeznek. Az elmúlt években az amazóniai tűzvészek növekedése nagy figyelmet szentelt a problémának. Ez a gyakorlat befolyásolja a régióban jelenlévő ökoszisztémák egyensúlyát, az emberi egészséget és következésképpen a bolygót.

Az Amazonas földrajzi és környezeti sajátosságai különböznek az ország többi részétől. Ezek a körülmények kedveznek az amazóniai lakosság kitettségének, kiszolgáltatottabbá téve őket a tűzesetek következményeivel szemben. Ismerje meg az Amazonas égésének fő okait és következményeit, valamint e gyakorlat jelenlegi helyzetét az országban.

Az Amazonas ismerete

Az Amazonas egy 8 millió km2 nagyságú régió, amely Dél-Amerika kilenc országát felöleli és számos ökoszisztémát foglal magában, amelyekben az Amazon folyó vízrajzi medencéje és az Amazon erdő vesz részt. A bolygó legnagyobb biológiai sokféleségének tárolása mellett az Amazon felelős számos olyan ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtásáért, amelyek alapvető fontosságúak az emberi lakosság életminősége szempontjából, mint például az éghajlat-szabályozás, a fogyasztásra szánt tiszta víz és a tiszta levegő.

Az Amazonas-erdő a legnagyobb egyenlítői erdő a világon, körülbelül 6,7 millió km2 területet foglal el. Ez magában foglalja a brazil terület mintegy 40% -át, emellett Venezuela, Kolumbia, Bolívia, Ecuador, Suriname, Guyana és Francia Guyana területeinek egy részét is elfoglalja. Brazíliában gyakorlatilag az egész északi régiót elfoglalja, főként Amazonas, Amapá, Pará, Acre, Roraima és Rondônia államokat, az északi Mato Grosso és a nyugati Maranhão mellett.

Ezen túlmenően az amazóniai régióban található a legnagyobb vízrajzi medence és a víz mennyiségét tekintve a világ legnagyobb folyója is: az Amazon folyó, amelynek hossza 6937 km. Brazília mellett az Amazonas vízrajzi medencéje Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela részeire is kiterjed.

A különféle ökoszisztéma-szolgáltatások mellett az Amazonas ad otthont a bolygó legnagyobb biodiverzitás-rezervátumának. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a régió a brazil őslakosok nagy részének ad otthont. Ezért megőrzésének biztosítása garantálja e népek kultúrájának természetes fenntarthatóságát és túlélését.

Az erdőtüzek típusai

A „Az amazóniai égő válság tisztázása” című tanulmány szerint az égésnek három fő típusa van. Az első típusú tűz az erdőirtás miatt következik be. Először a növényzetet kivágják és hagyják száradni a napon. Ezután a tüzet a növényzet elégetésére használják. Az égetésnek az a feladata, hogy előkészítse az erdővel borított területet mezőgazdaságra vagy állatállományra.

A második típusú égés a mezőgazdaságban használt területeken fordul elő, amelyeket már kiirtottak. A tanulmányban idézett példa a szarvasmarha-tenyésztőkre vonatkozik, akik tüzet használnak a gyomok és legelők felszámolására. A kistermelők, az őslakos és a hagyományos népek is tüzet használnak a perjel-mezõgazdaságban.

Az égés harmadik típusa, az úgynevezett erdőtűz, amely során a tűz behatolhat az erdőkbe. Amikor ez először fordul elő, a lángok főleg az aljzatra korlátozódnak. Amikor azonban a gyakorlat ismétlődővé válik, az erdőtüzek intenzívebbé válnak.

Történelmi kontextus az Amazonas égéséről

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának fő globális hozzájárulói között jellemezhető, hogy a biomassza elégetése visszatérő és régi gyakorlat Brazíliában. A lehetséges hatások globális tudatosítása azonban viszonylag nemrégiben történt.

Jelenleg az erdőirtás és a tűzesetek jelentik Brazília két legnagyobb környezeti problémáját. Bár a két gyakorlat eltér egymástól, hagyományosan összekapcsolódik, mivel a növényzet megtisztítását szinte mindig az erdei biomassza elégetése követi a terület „megtisztításához”.

Ebben az összefüggésben az Amazonas megmaradt a Transamazônica országút 1970-es felavatásáig, amelyet az erdőirtás „modern” korszakának kiindulópontjának tekintenek. Ennek eredményeként az erdőirtás alá vont terület agropastorális tevékenységekre történő előkészítésénél alkalmazott égési gyakorlatok intenzitása és válogatás nélküli használata komoly környezeti problémává vált Brazília számára. Ezenkívül az adókedvezmények az erdőirtás erős hajtóerejét jelentették a következő évtizedekben.

Az égés fő okai az Amazon-on

A Prevfogo Erdőtüzek Megelőzéséért és Elleni Védelméért felelős Központjának tűzgyakorisági jelentései (ROI) szerint számos oka van az erdőtüzeknek és tűzvészeknek. Ezek közül az első a környezeti írástudatlanság, amely tudatlanságot fejez ki a földi életet biztosító folyamatok rendszereivel, összefüggéseivel és kölcsönös függőségeivel kapcsolatban. A környezettudatlanságot tekintik a legnagyobb veszélyt a bolygó társadalmi-környezeti fenntarthatóságára.

A második említett ok az agropastorális határok tágulásával függ össze. A jelentés szerint az erdők kiirtása a mezőgazdasági tevékenységek számára az égés fő oka az Amazonasban. E gyakorlat során a megelőzési technikákkal és a tűz viselkedését befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos ismeretek hiánya felelős a lángok ellenőrizetlen eloszlásáért a régióban. A környezeti írástudatlanság és a határok tágulása mellett a természeti és viselkedési okokat is kiemelik. Ismert azonban, hogy ezeknek a tűznek az intenzitása alacsonyabb, és hogy csekély hatással vannak az Amazonra.

Az „Amazonas égő válságának tisztázása” című tanulmány szerint az erdőirtáshoz kapcsolódó erdőtüzek fő okai a helyi kormányzás hiánya és a föld spekulációja. A gazdálkodók megélhetése és a kiterjedt állattenyésztés szintén olyan tényezőként jelenik meg, amelyek a biomassza elégetéséhez vezetnek.

Az erdőtüzekhez hozzájáruló tényezők

A tűz terjedésének kockázatát és könnyűségét a következő tényezők befolyásolják:

Éghajlat

Az alacsony csapadékmennyiség, a relatív páratartalom és az erős szél elősegíti a tűz megjelenését és terjedését a növényzetben. A tél folyamán a régióban kevés eső kiszárítja a zöldségborítást, megkönnyítve a lángok eloszlását. A magas hőmérséklet növeli az égés kockázatát is. Az erős és állandó szél viszont fokozza a párolgást és csökkenti a levegő relatív páratartalmát, elősegítve a tűz terjedését a növényzetben.

Helyrajzi

Egy hely lejtése szintén kedvez a lángok szétszóródásának a növényzetben. Minél robusztusabb a terep, a tűz gyorsabban terjed. Ezenkívül a meredek lejtőkkel rendelkező régiók hozzájárulnak a meghatározott légmozgási rendszerekhez, amelyek szintén elősegítik a tűz terjedését.

Üzemanyagtípusok

Az égés és a tűz terjedése az égett szerves anyagtól is függ. A tűz jellege a biomassza kémiai összetételétől és helyétől függ.

Olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak az Amazonas égéséhez

Annak ellenére, hogy az éghajlati változásokat olyan tényezőként azonosították, amelyek elősegítik a tűzvészek előfordulását az Amazonason, a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a tűzesetek növekedését nem ők határozták meg. Az erdőirtási folyamatból eredő magas tűzesetek összhangban voltak az erdő által elpusztított területeken bekövetkezett és a médiában bemutatott nagyszabású tűzesetek képeivel, míg a magas légköri szintet elérő hatalmas füstgázok csak a nagy mennyiségű növényi biomassza.

A jelenlegi égési helyzet az Amazonason

Az Országos Űrkutatási Intézet (Inpe) Égő Programja által 2019 januárja és augusztusa között feltüntetett amazóniai tüzek száma a legmagasabb volt, amelyet a 2010-es megfigyelés kezdete óta regisztráltak. az előző évhez képest az Inpe által gyűjtött adatok azt mutatják, hogy ebben a régióban 52,5% -kal nőttek a tűzesetek. Ezenkívül a Cerrado és az Atlanti-erdő erdőtüzei is magas növekedést mutattak az előző időszakhoz képest.

Az Ipam (az amazoniai Környezetkutató Intézet) 2019-es tűzidőszezonra vonatkozó műszaki feljegyzése szerint az idén az a tíz önkormányzat volt az erdőtüzek középpontjában, amelyekben magas volt az erdőirtás mértéke. Acre, Amazonas, Mato Grosso, Rondônia és Roraima.

Az égés hatásai az Amazon-on

A tüzek felelősek a szén-dioxid (CO2) és a metán (CH4) légkörbe történő kibocsátásáért. Ezek a gázok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, és megváltoztathatják az Amazonas éghajlatát, megteremtve a megfelelő környezetet más nagy tűzesetek gyakoribb előfordulásához. Ez egy ördögi kör. A bolygónk legnagyobb biodiverzitás-tartalékának elvesztése, valamint a talaj és a vízi környezet szennyezése szintén súlyos következményekkel jár a tűzvészek miatt.

Ezenkívül az erdőirtás felelős a víz áramlásának növeléséért és következésképpen a folyók kibocsátásáért. A növénytakaró csökkenése ugyanis csökkenti a talajba jutó víz beszivárgását és az evapotranspiráció sebességét. Ez a folyamat megváltoztatja a vízi ökoszisztémák morfológiai és biogeokémiai viszonyait, mivel a földi üledékek patakokba történő exportját okozza.

A tüzek szintén hozzájárulnak a légzőszervi megbetegedések számának növekedéséhez, mivel ezek befolyásolják a levegő minőségét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az erdőtüzekkel kapcsolatos eseményekre készített dokumentumban az egészséget az egészséges környezettől függőként emeli ki, kiemelve annak szükségességét, hogy a tűzvészek problémáját a változások globális kontextusába kell irányítani.

A szén-dioxid mellett más vegyi anyagok is keletkeznek és a légkörbe kerülnek a tüzek során, például szén-monoxid (CO), dinitrogén-oxidok (NO3) és szénhidrogének. Ezek az elemek fotokémiai reakciókon mennek keresztül, amelyek elősegítik a másodlagos szennyező anyagok képződését, amelyek üvegházhatású gázként hatnak és fokozzák a globális felmelegedést.

10 gyakorlati lépés az Amazon megmentéséhez

  1. Hozzájárulás javak és idő adományozásával az intézményekben a megőrzés érdekében;
  2. Részt vegyen aktiválásokban, mozgósításokban és kampányokban;
  3. A közpolitikára összpontosító petíciók aláírása és terjesztése;
  4. Töltse fel a márkák és emberek helyzetét, amelyek relevánsak az ok szempontjából;
  5. Távolítsa el vagy csökkentse a húsfogyasztást. A húsfogyasztás Brazíliában kétszerese a WHO által javasoltaknak;
  6. Vezessen be egy vegán étrendet. Az ENSZ szerint a vegán étrendre való áttérés létfontosságú ahhoz, hogy megmentsék a világot az éhségtől, az üzemanyaghiánytól és a klímaváltozás legsúlyosabb következményeitől;
  7. Fogyasszon tanúsított fát és papírt;
  8. Támogassa a fenntarthatóan termelő márkákat;
  9. Támogassa az őslakosok ellenállását;
  10. Támogassa az agrárerdészeti és egyéb pozitív társadalmi-környezeti hatású projekteket.
Ezenkívül a tűzesetek vége közvetlenül összefügg az erdőirtás megszakadásával. Ehhez négy cselekvési irányra van szükség, többek között:
  • Hatékony és tartós környezetvédelmi közpolitikák végrehajtása;
  • Az erdő fenntartható használatának és a legjobb mezőgazdasági gyakorlatok támogatása;
  • Az új erdőirtással kapcsolatos termékek drasztikus piaci korlátozása;
  • A választók, a fogyasztók és a befektetők részvétele az erdőirtás megállítása érdekében.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found